@Andy73: Minden leírt körülménnyel egyetértek. Több, mint 25 év különböző korosztállyal és iskolában eltöltött év után azt gondolom, hogy ha nem lehet a külső környezetet megvaltoztatni, akkor a belső hozzáállás változtatásával lehet könnyíteni a helyzeten. Rengeteg pszichológiát és pedagógiát tanulunk, érdemes a differenciálást alkalmazni, frontális órák helyett kooperatív csoportmunkán alapuló órát tartani, rengeteg új MI eszköz segíti a differenciálást, sokkal könnyebben megoldható, mint amikor kezdtem tanítani. Nem a gyerek tehet arról, ami körülveszi, nekünk tanároknak és felnőtteknek a felelősségünk, hogy a számára legjobb fejlesztést és tudást megkapja. Azt is elismerem, hogy a tanárnak nehéz, ki is éghet. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a pályaváltáson.

Bejegyzés: A tanár mint modell

Kedves Edina, ez mind igaz, és jól is működhet egy fizetős vagy egy elit iskolában. Ha azonban a közoktatás átlagát nézzük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tanárok túlterheltségét, a magas óraszamot és az alacsony fizetést, és az átlagos tanulókat sem, a rengeteg hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyereket.

Bejegyzés: A tanár mint modell

@fkv.119: köszönjük a kiegészítést, egyetértünk. Egyedül azzal nem, hogy kell egy alaptudás. Az olvasással teljesen kezdőként csak ízlelgetjük a nyelvet, hozzászoktatjuk magunkat az idegen szerkezetekhez, öröm, ha egy - egy ilyen esetben rájövünk a szó értelmére, vagy a használt nyelvtanra, amit a tanárral persze szabad és kell is egyeztetni. Más a cél a nyelvtudás különböző szintjein, és mindegyik szinten megvan a maga relevanciája, miértje.
Nagyon köszönöm a többi gondolatot, kulcsszavak versus töltelék szavak, igen, el tudjuk dönteni, hogy melyek lesznek fontosak. A “kijegyzetelés pedig bármely szótanuló applikációba azért fontos, mert azzal aktívan tanulhatóak meg a szavak és kifejezések.

Bejegyzés: Miért és hogyan olvass idegennyelven? (6 ok és tipp)

Kezdőként szerintem mindenképp egy tanfolyammal érdemes indítani, ahol az alapokat elmagyarázzák, lesz egy nagyon alap szókincsünk, de legalább 1-2 mondatot össze tudunk rakni, látjuk hogy működik a ragozás, az igeidők, szóval a nyelv keretrendszere, amire majd építkeznünk kell. Ha már úgy érzi az ember hogy elég pöpec a tankönyvben, nem is olyan bonyolult ez - na akkor kell csak belevágni az olvasásba.

Ugyanis ott jön majd a meglepetés - nehéz lesz. Elsőre. Kinyitod a könyvet, alig találsz ismerős szót benne, a kötőszavakon kívül semmit nem értesz belőle, pedig a tankönyvben már olyan jól ment... Érdemes olyan könyvet választani aminek a témája érdekel, hogy legyen motiváció minden "nekem ez sose fog menni, hagyom inkább a faszba az egészet..." után újra elővenni és folytatni.

A szótanulást szerintem úgy érdemes kezdeni, hogy a fontosabb szavaktól haladunk a kevésbé fontosak felé. Melyek a fontosabb szavak? Hát amik gyakrabban szembejönnek. Ugyanannyi energiába kerül bemagolni a kevésbé fontosat is, csak nem lesz annyira hasznos, úgy érzed majd szétrobban a fejed a sok magolástól, de semmivel nem jutottál előrébb, ugyanúgy nem érted az olvasottakat. A gyakori szavakkal meg gyors sikerélményt kapsz, és jobb befektetést, hiszen a későbbiekben is azokkal fogsz többször találkozni. Én a kijegyzetelést se használtam (eleinte persze igen, de úgyis mindig elfelejtettem), párszor ki fogod még szótárazni újra (ma már a lapozgatással se megy el idő, a Google (vagy egy kedvenc szótároldal, pl. szotar.sztaki.hu) kidobja), majd megjegyzed előbb-utóbb. Nem kell mérőszalaggal méricskélni hogy melyik szó fontosabb, érezni fogod magadtól is, ami sokszor szembejön, azt egy idő után felismered hogy láttad ezt már sokszor, mostmár ideje lenne megtudni mit is jelent. Így jobban is fog rögzülni, hiszen meglesz az igényed a jelentésének megismerésére, nem csak egy fiktív listát magolsz.

Szóval neki kell állni olvasni, és ami már nagyon bassza a csőrödet hogy mit jelenthet, elég azt kiszótárazni. Idővel jönni fog a maradék is, mert egyszer a kevésbé fontos szavak is sorra kerülnek.

Bejegyzés: Miért és hogyan olvass idegennyelven? (6 ok és tipp)

@Nagyatlan: nagyon-nagyon egyetértünk, a Facebook oldalamon állandó témám a nyelvtan-misztifikálás, ide is fogok róla hosszabban írni később. Az élő nyelvben, a sokadik nyelvvel kapcsolatban tapasztalom, amit írt: nem a nyelvtani szerkezet a lényeg, hanem hogy megértsék. Egyik vagy másik igeidő adott esetben ugyanaz, ahogy az arab mondja: kif-kif.

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

@Motorogre: továbbra is csak egyetérteni tudok minden szóval. Köszönöm a kiegészítést! A család, mint közeg nagyon fontos elem, ha a családban érték a tudás (nem csak az idegen nyelv tudása), az természetesen átadódik

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

Én a 4-est, a nyelvtan túlmisztifikáltságát emelném ki, mint legfőbb probléma. Szegény diák arra koncentrál, hogy I have been vagy I have been doing, mert ha hibázik, az vizsgán pontlevonás. Cserében nem mer beszélni, mert nem mer hibázni.

Több évet dolgoztam külföldön, és az első meglepetés az volt, hogy mennyire tesznek ezekre az igeidőkre az anyanyelviek. Egyszer bevittem a kollégáknak egy igazi szívatós nyelvtani tesztet, ilyen fenti példához hasonlót, és mondták, hogy gyakorlatilag mindegyik jó, mindegyiket megértik. Ott jöttem rá arra is, hogy hiperszuper nyelvvizsgámat oda tehetem, ahová akarom, mert semmit nem ér. Kint tanultam meg igazán angolul, mikor rá voltam kényszerítve, hogy beszéljek, és igen, merjem kifejezni magam, és ne azon görcsöljek, hogy have been vagy have been doing, mert az lényegében tökmindegy.

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

@nyelvtudomany: nincs nyelvtanár ismerős/rokon, nem tudom hogy a képzés során pl. utazhatnak-e a nyelvterületre, hogy a Való Élet (nem Világ !!!) igényeit megtapasztalhassák? A legjobb egyedül - nincs kire támaszkodni.
Az élet a szorgalmasoknál helyreteszi az oktatás hiányosságait, ferdüléseit - de ez sok erőfeszítésébe kerül a (volt) tanulónak, másrészt nagyon negatív színben tünteti fel a nyelvtanárokat (sok esetben indokolatlanul - ők is kb. a rendszer foglyai ?).
Még egy gondolat: a család, a szülők szerepe, példája. Ma már kevés a nagymama, aki a műemlékek görög vagy latin véseteit kibogarássza az unokáknak, de ha a szülők beszélnek modern idegen nyelvet (és nem csak papírjuk van), az ösztönző a gyerekekre is: a nyelvtudás "kvázi" alapérték a családban, tehát ők is ...

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

@Motorogre: köszönöm a véleményt, egyetértek a leírtakkal. A helyes középutat lenne jó megtalálni, saját magam tapasztaltam a kollégák körében, hogy Ausztriában a tanár-kolléga egy szállásra való becsekkolást sem tudott elintézni, de a tanórán hevesen gyakoroltatta az igeidők helyes használatát.

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

Nem lenne szabad mumust csinálni a nyelvtudásból ("ugyse megy, nincs nyelvérzéked), bár tény hogy az intelligencia általánosan elfogadott osztályozásában a nyelvi készségek külön kategóriát képeznek (ahogy a matek is, zene is) . A középszintet minden diák el tudja érni, esetleg a ráfordítás terén vannak kis különbségek.

Egyetértek a poszterinával, a nyelvtanítás a szabályok súlykolása, ami nem segíti elő hogy a diák élőben merje használni. Érdekes élmény volt, amikor iskolai kirándulásra a nyelvtanár is elkisérte a csoportot - mennyire máshogy, milyen egyszerűen tudott beszélni, bezzeg az órákon nyakaterkert mondatokat hallottunk sok éven át.
De mint mindenben, itt is az arányokon van a hangsúly - volt fiatal nyelvtanár, aki gitárral és angol slágerekkel tartotta óráit, hatalmas népszerűségre tett szert főleg a gimis lányok körében. De lesúlytó kudarc jött pl. a nyelvi érettségin, no és még a kispénzű magyar túrista se keresheti örökké a Penny Lane-t.

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

@Kovacs Nocraft Jozsefne: maximálisan egyetértek, a hozzánk jelentkező tanár jelölteknél tapasztalom a jelenséget

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

Jómagam az ELTE-n végeztem angol-német szakon, és bizony tanúsíthatom, hogy a szemináriumokon, gyakorlatokon nemigen volt alkalmunk 2-3 mondatnál többet beszélni, azt sem spontán, szabad beszélgetésben.

Világos, hogy a nyelvtanárképzésben akkor is alapvető a tökéletes nyelvtantudás, ha ugyanez a tanulóknál nem annyira lényeges, hiszen náluk a nyelvtan görcsös betartani akarása komoly gátlást jelent. De alapvetően hibásnak tartom - és tartottam már akkor is az egyetemen - a beszédkészség fejlesztése szinte teljesen kimaradt a képzésből. Ez a német esetében még könnyen pótolható, esetemben meg von Haus aus megvolt, de az angolnál már sokkal nehezebb.

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

@Kovacs Nocraft Jozsefne: köszönöm szépen a hozzászólást és az érdeklődést!

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

"Maguk a tanárok is félnek megszólalni az adott idegen nyelven, mert kevés kapcsolatuk van anyanyelvi beszélőkkel, maguk sem kommunikálnak könnyedén, a nyelv nem automatikusan jön."

Hatalmas igazság, amit senki, köztük maguk az érintett tanárok sem mernek kimondani, sőt utóbbiak ezt maguknak sem vallják be.

Bejegyzés: Miért félnek az emberek idegen nyelven megszólalni?

@nyelvtudomany: köszönjük. Ha tudunk, a javítás szándékával (saját és családi tapasztalatok alapján) hozzászólunk. Jó munkát !

Bejegyzés: Miért baj a nyelvvizsga kötelezettség eltörlése?

@Motorogre: @Kovacs Nocraft Jozsefne: köszönöm szépen a hozzászólásokat és a felvetéseket, az érintett kérdésekre hamarosan egy hosszabb bejegyzésben külön fogok reagálni

Bejegyzés: Miért baj a nyelvvizsga kötelezettség eltörlése?

@Kovacs Nocraft Jozsefne: 120 %-ban egyetértünk, köszönöm !

Bejegyzés: Miért baj a nyelvvizsga kötelezettség eltörlése?

@Motorogre:

A nyelvtan sulykolása csak elveszi a nyekvtanulók kedvét. Ezt én is csak pár éve láttam be - nagyon kelletlenül.

Vannak persze olyan nyelvtani szabályok, amelyeket bizony keményen meg kell tanítani, de a gyakorlati életre, munkára nem filoszokat, nyelvészeket kell képezni: számukra az idegen nyelv ismerete nem cél, hanem eszköz, és nincs szükség a finomságok megtanítására. Azokat majd megtanulja az illető a gyakorlatban, ha szüksége lesz rá - ha meg nem, akkor minek terhelni vele?

Bejegyzés: Miért baj a nyelvvizsga kötelezettség eltörlése?

A poszterina nem helyezi társadalmi kontextusba a megállapításait, amelyek egyébként helyesek. Az ország gazdaságpolitikája az, hogy Európa Bangladese (vagy Guatemalája) legyünk - sok olcsó betanított munkást biztosítunk a multiknak. Ehhez nincs szükség sem jó oktatásra, sem nyelvtudásra sem egészségügyre. Aki dolgozott multinál, pontosan tudja hogy minden utasítást, parancs és számonkérés (és igen: dicséret is!) magyarul történik.

Arra is ki kellene térni, objektíven, hogy az elmúlt 30, de akár 60 évben a középiskolai nyelvoktatás miért nem volt képes a nebulókat egy középfokú nyelvvizsga szintjén megtanítani? A nyelvtanárok egy része ellenérdekelt (mert délután jó pénzért tanít), döntően nem értenek semmi máshoz (egészségügy, műszak, kémia, szakma), tobzódnak a nyelvtani részletekben - biztos hogy ezek kellenek:? Számos fiatal szakmunkás , nővér kíválóan ellátja angolul vagy németül a munkáját a cirkalmas finomságok nélkül. Egy angolszász multi a vállalati kommunikációban 4 igeidőt használ - és nyereséges. Tehát az életre felkészítő idegen-nyelv oktatásról is célszerű lenne vitát nyitni.
A posztot köszönjük.

Bejegyzés: Miért baj a nyelvvizsga kötelezettség eltörlése?